In memoriam (Hungarian lang.)

 

 

Roxy 2004.május 25.-2018.feruár 20.

 

Elmentél Gyöngyfülű,  Te  is mint a többiek, nem váratlanul de hirtelen. Tizennégy év….

Neked biztos hosszabbnak tűnt, hiszen neked  ez volt az egész élet.  

Olyan mintha mindig itt lettél volna.  A kis szőrős-harapós az autóban….a hosszú lábú kis Hercegnő,aki mindig vidám és hangos ….az iskolás,komoly kutyalány….

Mennyi minden történt és Te ott voltál velünk, mert mindig velünk akartál lenni. Jóban-rosszban.

És milyen sok társad volt itthon, együtt aggódtál velünk a betegeinkért, itt voltál amikor elment Duncan, Tincsike……

Bevezetted a családba Karcsikát, Jennykét…. már ők is itt hagytak. Melletted nőtt fel Jágó, elfogadtad Lillyt családtagnak és most itt a kis Kevin, akivel jót játszottál még utoljára és akinek jó pótmamija voltál. Nagyon hiányzol neki….de még jobban nekünk

Te voltál a hangos-puszis Jó Reggeltünk, Te voltál az Őrzőnk, a Társunk, ha belenéztünk a csillogó szemedbe a világ máris jobb lett.

Teltek az évek, jöttek a bajok de leküzdöttünk mindent. Öregen és sok baj közben is a mi Roxynk maradtál, talán halkabb lették, már később értél oda…….de ott voltál.  

Eljött a bölcs öregkor, amit senki se várt. Már tudtál segítséget kérni ha kellett és együtt örültünk ha nem kellett. Aztán eljött az idő, hogy mi vigyáztunk úgy rád, ahogy eddig Te, a szemünket se vettük le rólad.   

Csak remélem, hogy a búcsú pillanatában még tudtad kik vagyunk…..

Az urnád a Karcsikáé és Jennyé mellett van, de amikor ránézünk Téged látunk, a gyönyörű nagy erős Hercegnőnket aki ott vár minket túl a Szivárványhídon……

 

2018.február 20.

 

 

Jennyke elment

Egy harcokkal teli élet ért véget. Egy élet, tele félelemmel és bizonytalansággal, ragaszkodással és szeretettel.

A gyepmesteri telep után semmi nem volt az igazi. Amikor hozzánk került, tele volt félelemmel de benne volt a bizalom is. A sok kutya befogadta, mi pedig gyorsan megszerettük. Igazi egyéniség volt, egy jellem, aki hamar megtalálta a helyét a családban. De a félelem sokáig megmaradt. Ha jött valaki elbújt, nehogy megint elvigyék. Évek teltek el így, miközben itt volt, velünk élt, mellettünk aludt és mindig sietett. Időnként végigjárta a többieket, megnézett mindenkit jól van-e. Aztán ő is megnyugodott.

A szeretete nem volt kétséges, a ragaszkodásának számtalan jelét adta.

Aztán jöttek a bajok, betegségek de mindig erős volt, akkor is amikor mi nem mindig…

Mindent leküzdöttünk. Együtt, mert így könnyebb. És mosolygott, mert ők tudnak. És bármi jött,  mi ott voltunk és végigcsináltuk.

És végig ott volt benne az a ragaszkodás, hozzánk, a többi kutyánkhoz és a helyhez, ami az övé. A biztonságot mi és a ház jelentette neki. A kosara és a zug az íróasztal alatt. Mert itt baj nem érheti.

Nincs pénz, energia és hatalom, ami az öregedést megállítja. Ha lett volna megkapja.

Utolsó óráiban is megmutatta mi az a ragaszkodás és szeretet.

 

A kosarában aludt el, amiben lakott. Abban vittük hamvasztani is.

Végig vele voltunk, mert ezt kell tenni, ha szeretsz valakit, ő is ezt tette volna.

Tíz évig volt velünk. Köszönjük Neki, sokat tanultunk egymástól

Mindig velünk marad, mert a részünk volt. Most is az, és azzal, hogy  elment elvitt egy darabot.

Nyugodj békében Jenny

 

2017.november 05.

 

Karcsika…..

Karcsikánk is itt hagyott minket egy heveny lappangó betegségben három nap alatt. Elment a szeretett Jennykéje után…….

Tizenkét évvel ezelőtt öt hetesen jött be hozzánk a többi kutya közé. Azonnal megszerettük és mindenki azonnal befogadta a kis jövevényt, a legjobb barátja lett a német juhászoknak. Velük aludt, néha rajtuk is. Konyhamalacnak hívtuk néha a konyhai tevékenysége miatt 🙂

Sikítva örült ha hazajöttünk egy bújós fiú volt, ragaszkodó és kedves. Éjjel halkan közénk feküdt és ott volt reggelig, jó volt érezni a melegét, hallgatni a lélegzését, érezni ahogy odabújt.

Ahogy az utolsó napján is….

Hallottuk az akadozó lélegzetét

Alig vártuk a reggelt

Már nem volt kórház, nem volt tudás, ami segíthetett volna

Még éppen odaértünk amikor elment szeretett Jennykéje után…….egy nappal

Karcsika, Károly herceg, Karika ….  nyugodj békében

 

2017.november 06.

 

 

 

 

 

Back to main page